Karfiolos étel maradéka volt

Előrebocsátom, nem kell megijedni az indiai jellegtől, mert bármilyen maradék zöldségraguból lehet nagyon finom lepényeket sütni. Azt is előrebocsátom, hogy a hozzávalók arányait sem írom le, mert nincs jelentősége. Legyen jó állagú, és jó ízű, annak megfelelően, amit a fantáziánk diktál.

Mondhatjuk a maradék ételt indiai fűszerezésű zöldségragunak, hogy mindenki értse, miről van szó, mert a sabji esetleg nem annyira közismert.

Így néz ki egy általam korábban főzött karfiol sabji, miután megfőtt: (gondolom, egy indiai szemével nézve az én sabjim olyan érzést kelthet, mintha én néznék egy hasonló körülmények között főzött gulyást, de sebaj, mert finom):

amiből a fasírt lett, nem tartalmazott zöldborsót

Azt, amiből lettek a lepények, már csak maradék állapotban fényképeztem le.

igen, tudom, ez így nem túl étvágygerjesztő látvány

Tehát, maradt 2 adag karfiol sabji (kókuszzsír, karfiol, édeskrumpli, krumpli, mazsola, kókusztej, garam masala, lepkeszegmag, római kömény, kurkuma, hing), és nem szerettem volna kidobni. 

Lereszeltem 2 szem krumplit (pontosabban aprítógépben összedaráltam), és egy darabka sajtot is, aztán mindezt tovább daráltam az aprítógépben. Tettem még hozzá egy kevés hinget (fokhagymát használj helyette), borsot és egy csokor felaprított petrezselymzöldet is. 

Mivel a massza nem volt formázható sűrűségű, kevertem bele egy maréknyi zabpelyhet, és hagytam állni kb. 15-20 percig.

Mikor már formázható volt, kigombócoztam, a gombócokat ellapogattam, és a kapott lepénykéket zsemlemorzsában megforgattam.

Oldalanként kb. 2 percig sütöttem kókuszzsírban, de persze olaj is jó erre a célra.

A lepénykék kívül ropogtak, belül puhák voltak, a finom fűszeres illatuk meg belengte az egész házat.

A körete bulgurral elkevert, olívaolajon megpirított zellerszár és kápia paprika volt, amit sóval és borssal fűszereztem.

Sajtos zöldségekkel töltött krumpli

Úgy érzem, ennek a receptnek itt a helye, mert maradék zöldségekből készült.

Kallódott a hűtőszekrényben pár darab sárgarépa, egy kicsi cukkininek a fele, egy darabka édeskrumpli, és egy fej karfiol közepe. Nem akartam, hogy tönkremenjenek, így - ha már szabadságon vagyok és főzésre adtam a fejem- ebéd lett belőlük.

Azt írom ide, a "hozzávalók" részbe, amiből ténylegesen készült, de ennek az ételnek épp az a lényege, hogy bármilyen zöldségeket pakolhatunk a krumplikba, amit szívesen eszünk. Bármilyen sajttal jó, és a tejföl-joghurt adalék is tetszőleges lehet, akár joghurt és tojás keveréke is tökéletes kötőanyagnak is, a tetejére is.

Hozzávalók (kb. 6 adagnyi):

• 8 db nagyobb krumpli
• 1 kisdarab cukkini
• 1 kisdarab édeskrumpli
• 3-4 db kisebb sárgarépa
• 1 fej karfiol közepe, az a rész, ami már nem tagolódik nagy rózsákra
• 1 maréknyi zöldborsó
• 2-3 cikk zúzott fokhagyma
• fehérbors
• 1 evőkanálnyi (olíva)olaj
• 1 evőkanálnyi vaj
• 2 evőkanálnyi joghurt
• 6-7 dkg-nyi  (kékpenészes) sajt
• 3-4 evőkanálnyi tejföl

A krumplikat megsúroltam és héjastól előfőztem, kb. 10 percen át.

A karfiolt kicsi darabokra tördeltem/vagdostam, a többi zöldséget felkockáztam (persze, a zöldborsót nem), és olívaolaj-vaj keveréken hirtelen pirosra sütöttem, azután sóztam, borsoztam, fokhagymáztam.

Amíg a zöldségkeverék hűlt, előkészítettem a krumplikat. Annyit, amennyi elfért a sütőedényben (6 db) kettévágtam, majd egy karalábévájóval kiszedtem a belsejüket úgy, hogy a héjon belül 1 cm réteg maradjon.

A sajtot belemorzsoltam a zöldségbe, hozzátettem a joghurtot, a krumpliforgácsoknak kb. a 2/3-át és alaposan összekevertem.

Kivajaztam a sütőedényt, megszórtam az alját (durva szemű tengeri) sóval. Beleszórtam a krumpliforgácsokat, ráreszeltem az egészben hagyott krumplikat, és a tetejét véknyan megkentem tejföllel.

A krumpliágyra felfektettem a kivájt krumplikat, és az üregekbe belekanalaztam a zöldséges keveréket.

Mindegyik töltött krumpli tetejére tettem egy kevés tejfölt. Nem sokat, mert azt akartam, hogy szaftos is legyen a tejföltől, ugyanakkor a sajtos zöldségnek legyen finom sült íze.

A sütőben hőlégkeverésben, 200 fokon, kb. 30-40 perc (nem figyeltem az órát) alatt lett szép színesre sült.

Ez így tényleg olyan lett, amilyenre szerettem volna. Az alja szottyos a tejföltől, a teteje pedig csak annyira pirult, hogy a zöldségek íze is tökéletesen érvényesült.

 

Ezt a képet már csak azért teszem ide, hogy látható legyen valóban milyen jó szaftos az alja is.